Jelenem
2017. december 12. írta: Angéla Németh

Jelenem

Nincs érintés ami kettéhasít
A pirkadat most újra szólít
Képkockák
A holnap taván
Ahol meglapul a szunnyadó láng

A sorsom hív hol a csend ordít
Halvány fényétől
Az érzés megáll

Képkockák
A szívem falán
Mik a perceinket visszahozzák

Nem akarom érezni
Fel akarok ébredni
Hallom a suttogását

Keresem a jelenem
De megtalál a múltam
Sohasem feledem
A vágyak szavát
Keresem a szerepem
S megtalálom újra
ami bennünk veszett el talán

Száz nap telt el
Hogy elhajóztál
S ködös rengetegben égve hagytál
Egy hang szólít
A sztrádákon át
Mit a lüktető torkom kiállt

Mert vár egy új holnap
Hol nem látom a múltat
Sohasem feledem
A vágyak szavát
Keresem a szerepem
S megtalálom újra
ami bennünk veszett el talán

jelenem.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://mdcoffical.blog.hu/api/trackback/id/tr1008719592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása